2024. január 28. 11:43 | Portfolio
Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.
2024. január 22. 10:00 | Surányi György
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
2024. január 19. 10:00 | Csiki Gergely
A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.
2024. január 18. 17:00 | Beke Károly
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
2024. január 15. 06:03 | Banai Péter
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
2024. január 13. 10:00 | Forrás Dávid
Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
2024. január 12. 11:08 | Portfolio
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
2024. január 11. 13:00 | Németh Gábor
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
2024. január 09. 10:58 | Portfolio, MTI
Kubában több mint ötszörösére emelik a benzin és a gázolaj árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság újraélesztéséhez.
2024. január 08. 06:10 | Szabó Dániel
Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.
2024. január 05. 06:23 | Csiki Gergely
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
2024. január 05. 06:10 | Surányi György
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
2024. január 04. 11:53 | Portfolio
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
2024. január 04. 08:36 | Csiki Gergely
Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.
2024. január 03. 10:00 | Szabó Dániel
A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
2024. január 03. 09:21 | Szabó Dániel
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
2023. december 31. 05:55 | Csiki Gergely
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
2023. december 25. 17:54 | MTI
Izrael nem állítja le, hanem még nagyobb intenzitással folytatja a háborút a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben - jelentette ki vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud frakcióülésén.
2023. december 25. 15:00 | Portfolio
Izrael háborúja a Hamász ellen a Gázai övezetben az előrejelzések szerint 2024-ben további 50 milliárd sékelbe fog kerülni, ami majdnem megháromszorozza az ország költségvetési hiányát - számolt be a Guardian.
2023. december 23. 06:04 | Csiki Gergely
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Nepálban már 19-en életüket vesztették a hétfői demonstrációban.
Marad-e tőzsdén a gépgyártó.
Friedrich Merz szerint az Egyesült Államokra már nem lehet számítani.
Mozgás közben lepleződött le.
Gyűlnek a fekete felhők.
Bővül a cég védelmi portfóliója.
A Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzottak a magyar devizát is megmozgatták.
Amikor az eredetit gyártja Kína, a másolatot a világ.
